| |
 |
 |
Untitled 2
Vitorlás oktatás, vitorlás tanfolyam szervezése, hajóbérlés
Telefon: 70-220-9991 e-mail: info@vitorlassuli.hu
|
|
|
|
|
| |
 |
 |
 |
Hasznos linkek
Időjárás, szél előrejelzés:
» Windguru.cz
» Időkép.hu
» Met.hu
Vitorlás oldalak:
|
 |
|
| |
 |
Érdekességek a Balatonról
|
 |
» hunsail.hu
» meder.hu
» rotorman.hu
Turizmus:
» Balatonalmadi.hu
|
 |
|
| |
left_menu_cut
|
» A Balaton számokban
» A balaton keletkezésének legendája
» A tihanyi kecskeköröm (tények és legenda)
» A tihanyi visszhang
A Balaton számokban
A Balaton Közép-és Nyugat-Európa legnagyobb tava, átlagos vízmélysége 3 méter. Legmélyebb részét a Tihanyi-félsziget csúcsánál a „Tihanyi-kút”-nál találjuk. Itt 11-12 méter mély a víz.
A Tó hossza 77 km, területe 600 km2, vízmennyisége 1800 millió m3. Középvízállás mellett a partvonal hossza 195 km. Legszélesebb Balatonfűzfő és Siófok-Sóstó itt 16,69 km. A Tihany-Szántód szoros 1,1 km-re szűkíti, két részre osztja felszínét.
Vízutánpótlását a csapadék, a Zala folyó és az északi partvidék patakjai szolgáltatják, levezetését a Sió- csatorna oldja meg.
Partvonalát 4 megye határolja: Veszprém, Zala, Somogy és Fejér.
|
|
Jó, ha tudod
» Szállás
» Érdekességek a Balatonról
» Balatonalmádi infok (szórakozási lehetôségek, kirándulás, vendéglátás)
» Miért éppen » Balatonalmádi?
|
 |
|
| |
|
A Balaton keletkezésének legendája:
A legenda szerint a történelem előtti időkben valaha óriások lakták be a tájat, amit a Jóisten is örömében teremtett. A Badacsony tágas fennsíkján élte mindennapjait Balaton, az utolsó óriás lányával, Haláppal.
Jó viszonyban voltak a hegy lábán elő emberekkel, Halápnak játszótársa is akadt közöttük. A fiatal emberleány azonban gyorsan felcseperedett és végleg elhagyta óriás játszópajtását. Halápot hamar elemésztette a bánat, amit az egyedüllét miatt érzett.
Miközben Balaton leánya síremlékét építette egy nagy kőre lelt. Emlékezett rá, hogy valaha réges-régen ez a kő a sellők oltára volt. Amint megemelte, elveszítette egyensúlyát, és a súlyos teher maga alá temette. Az elmozdított kő alól víz tört föl és csak folyt megállíthatatlanul. Míg egy napon az emberek arra ébredtek, hogy a hegy lába előtt szelíden hullámzó tó ringatja lágyan a Nap sugarait.
A nagy vizet azóta is Balatonnak hívják.
A tihanyi kecskeköröm
(tények és legenda)
A tihanyi kecskeköröm keletkezése
Tihany másik nevezetessége a „tihanyi kecskeköröm”. Valójában ez egy Pannon-tengerben élt kagyló - a Congeria ungula caprae - maradványa. A kagyló jóval nagyobb volt, de mára csak a kemény háromszög alakú sarka maradt meg. Más kagylók és csigák is megmaradtak a pannóniai rétegekben, de ismeretségében messze elmaradtak a kecskeköröm mögött. Pedig a két háború között a Cardium apertum nevű kagylót „úri főkötő”, vagy „menyasszonyfőkötő” néven árulták a tihanyi gyerekek. Lelőhelye a Fehérpartokon volt, de ép alig volt közöttük, mert a törékeny héja ásás közben könnyen összetört.
A kecskeköröm híressé válásában nagy szerepe lehetett Garay János regéjének, amelyben leírta a tihanyi visszhang és kecskeköröm keletkezésének meseszerű történetét. A kikötőbe érkező kirándulókat a helyi gyermekek azonnal körülvették, és igen rámenősen kínálták pár fillérért marokszámra a kecskekörmöket.
Kedves színfoltja volt a gyereksereg a kikötőnek, több visszaemlékezésben, útikönyvben olvashattunk róla. A kagylómaradványok nagy számban kerültek elő a Gödrösben és a Fehérparton, néhány méterrel a mai Balaton vízszintje fölött. Főleg a gödrösi „kecskekörömbányák” voltak gazdagok. Itt egymást érték a tihanyi gyerekek által vájt gödrök, innen származik a mai Gödrös elnevezés is.
A tihanyi kecskeköröm keletkezésének legendája:
A kecskeköröm meséje egy szép királylányról szól, aki aranyszőrű kecskéket legeltetett Tihany hegyein. Nagyon rátarti volt a királylány. Senkivel nem állt szóba, még a Balaton urának, a Hullámkirálynak a fiával sem. A királyfi belehalt a bánatába. A Hullámkirály megátkozta a lányt és a kecskenyájat. A tihanyi hegyek kigyulladtak, a tó vize hatalmas hullámokat vetett. A királylányt egy szikla magába zárta. A megrémült kecskenyájat a Balaton nyelte el. A tó azóta is dobálja ki magából a kecskekörmöket.
A tihanyi visszhang
Tihany egyik legismertebb jelensége a visszhang. Valójában a XVIII. század közepe óta létezik, azaz a jelenlegi apátság felépítése óta. Ugyanis a Visszhang-dombról elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot.
A domboldalra állítottak egy kis oszlopot, melyet echókőnek neveztek; innen kellett a templom felé kiáltani. Echónak a helyiek nevezték a visszhangot. Ezt a kifejezést használta Csokonai Vitéz Mihály is „A Tihanyi echóhoz” című versében, amelyet a költő Balatonfüreden írt 1798-ban. Vörösmarty Mihály is írt róla verset, de legismertebb mind között Garay János visszhangról írt regéje, amelyet a kcskekörömárusok kívülről fújtak.
|
|
|
|
|
|
| |
 |
Már a század elején észrevették, hogy a visszhang ereje egyre csökkent. Többnyire az újonnan épült villákat hibáztatták. Különösen a Hevesi-nyaralót okolták, s nevezték el „visszhangrontó”-nak. Azóta bebizonyosodott, hogy inkább az időközben a domb és a templom közé ültetett fák megerdősödött lombja a „bűnös”, s legalább ennyire az utóbbi időben, különösen a nyári hónapokban megnövekedett, zajjal járó idegenforgalom.
» oldal teteje
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
